|
A város a Velencei-tóval, a Velencei-hegység lankás dombjaival, a fővároshoz és Székesfehérvárhoz közelségével, a kiváló közlekedéssel hazánk egyik kiemelt üdülőterülete. Az itt lakók, idelátogatók életét, pihenését, kikapcsolódását teszi teljessé a virágos környezet, a gyógyító vizű élményfürdő és szálloda, az új kistérségi járóbeteg szakrendelő, a XXI. századi elvárásoknak megfelelő két tanítási nyelvű iskola, a jó utak, kiváló közvilágítás, a közművek teljes körű szolgáltatása.
A városban magas szinten működő intézmények szolgálják a lakosokat, vendégeket. A Velencei Nyári Zenés Esték sorozatában, nagysikerű zenés előadások, nemzetközi néptáncestek, külföldről is érkezett fúvós együttesek, mazsorettek szórakoztatják a művelődni, kikapcsolódni vágyókat.
A Velencei-hegység közismert bortermelő vidék. A Szent Benedictus Borrend hagyományápolása és a Velencei-tavi Borút Egyesület működése segíti a tókörnyék borainak megismertetését. A bor kultusza köré szerveződő programok csúcspontja a májusi Orbán-napi hegyünnep.
A tó egyetlen vízisípályája, szörflejárója, teniszpályák, többmedencés termálfürdő, vízparti szabadidős sportpályák várják a mozgás, a csapat- és extrémsportok kedvelőit.
Velencén pompás sétákat lehet tenni a Bence-hegyen, ahonnan kitárulkozik pazar látványával a Velencei-tó, de jó elgyalogolni az Angelika-forráshoz is. Érdemes megnézni Molla Szadik török szerzetes síremlékét, horgászni, vadászni, sportolni nyáron és télen is a befagyott Velencei-tavon.
A város címerén megjelenített sirály, hal, dombok, szőlőfürt és az aranyszín sugallotta napsütés egyaránt a remek természeti adottságokra utalnak
Virágos Velence
Velence 2000-ben elnyerte a Virágos Magyarországért mozgalom első helyezését, a következő évben megszerezte az európai ezüstérmet. A verseny célja a kultúrált, környezetbarát, vendégváró városkép kialakításának elősegítése, a település esztétikus megjelenítése, növényekkel történő díszítése, kulturált, egészséges környezet kialakítása, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása a lakosság bevonásával.
Az eredmény csodálatra méltó.
Babák rózsakertje
A Virágos Magyarország és Európa versenyen nyert helyezések után született meg a Velence Rózsája, majd a Rózsa-díj ötlete, később a Babák rózsakertje, amely egyedülálló az országban. Velencén hagyományosan októberben rendezik meg a rózsaünnepet, amikor a Babák Rózsakertjében ifjú velencei lakosok megérkezésének örömére a családok elültetnek egy-egy rózsatövet. 2011-ben 74 rózsatő köszöntötte az újszülött vagy néhány hónapos gyermekek érkezését, jelenleg a babák Rózsakertjében 558 rózsatő ünnepli az ifjú velencei lakosokat. Ez a nap alkalom arra is, hogy átadják a Rózsa-díjakat.
Fotó: Kulcsár Miklós
Geschwind-kastély, Velence, Ország u.
A kastélyt az 1920-as évek elején Hauszmann Alajos, a magyar eklektika egyik legnagyobb mestere tervezte és építette saját nyaralójaként. A neves építész nem sokáig használhatta az épületet. 1926-os halála után örökösei eladták a budafoki gyáriparos Gschwind családnak. Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják, az emeletre faragott falépcső vezet, a díszteremben eredeti majolikakályha áll.
A kastély ma nem látogatható, de kívülről is szép élményt nyújt. A kastélykertben védett hársfák és gesztenyefák magasodnak.
Beck-kastély, Régiposta u. 1/b
Szabadon álló, alagsoros-földszintes, összetett tömegű historizáló épület a település központjában, egykori parkjának területén, kontyolt nyeregtetővel. Korábbi kúria felhasználásával építtette a Beck család 1895-ben.
Meszleny-kastély, Velence, Tábor u. és Széchenyi u. sarok
A kastély romos állapotú, erősen átalakított, földszintes, U alaprajzú épület.
A Meszleny család évszázadokon át meghatározó volt Velence életében.
A város területe 1700 körül Meszleny János (1659-1736) kezébe kerül házasság és birtokvásárlás útján. Ekkor elhagyott pusztaként tartják nyilván.
Velencét Meszleny János telepíttette be. 1714-ben egy okmánylajstrom említi, hogy Meszleny János Vincze György nevű jobbágyának engedélyt adott a velencei puszta benépesítésére. A donátiós levél Velencét „oppidum desertum”-ként [elhagyott hely] említi. A II. József-kori népesség-összeírás már 1028 főt számlált Velencén.
A 18 szobás ház a hozzátartozó parkkal 1945-ig a Meszlény család tulajdonában volt. 1945-ben a kultuszminisztériumnak adták bérbe. 1948-tól állami tulajdonba került. 20 évig gyógypedagógiai intézet működött benne, amíg fel nem épült Velencén az intézet új épülete. Ekkor a kezelői jog a Velence-tó környéki Vörösmarty Termelőszövetkezeté lett. 1968-tól itt működött a tsz konyhája. Majd a Fejér megyei Vízügyi Igazgatóságé lett a kezelői jog. 1990-ben a házat - amely romosan, betört ablakokkal üresen állt - árusították. 1992-ben magántulajdonba került.
Meszleny család sírkertje Velence, Ország út
A sírkert Meszleny Pál (1856-1939) unokája, Meszleny Ignác (1925-) kertészmérnök tulajdonát képezi, aki az elmúlt években kitartó munkával rendezte a temetői sírkertet. A szanaszét hányódó, pusztuló sírköveket generációs és rokonsági szempontok szerint áthelyezte. Kihasználva kertészmérnöki tudását, olyan virágokat ültetett az újra elhelyezett sírkövek mellé, hogy azok mindig egymás után nyíljanak, így tavasztól őszig végig pompás látványt nyújt a temető.
1968 óta az Ország úti Meszleny családi sírkertet műemlék jellegűvé nyilvánították.
A Budapesti Városvédő Egyesület érdeklődése is felébredt iránta. A Nemzeti Panteon Alapítvány keretében összeírták az országban fellelhető „fontos” sírokat.
A családi temetőben 54, köztük több művészi faragású síremlék található
Meszleny kereszt Velence, Széchenyi – Tópart út sarok
Meszleny Lajos sokat utazott, műgyűjtőként festményeket vásárolt Bécsben.
1859-ben villám csapott a kocsijuk mellé, a lovak megbokrosodtak és felborították a kocsit, de a bent ülőknek nem történt bajuk. Hálából az esemény helyszínén Meszleny Lajos és felesége, Chernel Rozália feszületet emeltettek az út mentén ezzel a felirattal: „Szerencsés megmenekülésünk emlékére 1859”. A feszület ma is látható Velencén a Szabadidő Központ parkjának délkeleti sarkában, a Tópart út és a Kápolnásnyék felé vezető út elágazásán
Kastély (Wenckheim Kúria) Velence
Tópart utca mellettii parkban álló, földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület az egykori Wenckheim Kúria
Eredetileg a Meszleny család építtette 1890 körül.
A gazdasági körülmények és a fokozódó infláció hatására a család kénytelen volt megválni velencei házától és 1921-ben az új tulajdonos gróf Wenckheim Ferenc lett. A házban 1945 után általános iskola működött. Ma a Városi Könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.
Római katolikus templom
A Szent István király tiszteletére szentelt templomot 1830-ban Hild József tervei alapján klasszicista stílusban építették. Kapuja felett félköríves ablak, felette hatalmas timpanon látható. Kisméretű, órapárkányos, toronyórás tornya van.
A templom főoltárképe Vincenz Fischer alkotása.
Velencei-tó, háttérben a velencei katolikus templom
Nepomuki Szent János szobor, Fő utca - Templom tér
A római katolikus templom előtt áll kőkorláttal körülvéve a. 18. századból származó barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol a karjában kereszttel, jobb mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Ő Nepomuki János, a hidak és a vízen járók védszentje, a gyónási titok vértanúja. Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik.
Nepomuki Szent János prágai pap, királynéi gyóntató volt. Vencel cseh király 1383. május 16-án, miután különféle kínzásokkal nem tudta kivenni belőle Johanna királyné gyónási titkát, megkötözve és a száját széthasítva a Prágán átfolyó Moldvába dobatta.
A szobrot 2007-ben Richter Ferenc helyi kőszobrász restaurálta, így ma régi szépségében látható.
Fotó: Dőry Ilona
Kápolna – Bod László Galéria Velence, Fő u.160/a
Velence első kápolnája. 1647-ben épült. Értékes kelyhei 1647-ből, tányérjai 1617-ből származnak. Ebben a templomban nyugszik Meszleny Pál (Velence földesuraként ő volt a velencei templom kegyura) egy címeres vörös márványlap alatt. Ez a régi katolikus kápolna ma magántulajdonban van.
Református templom, Velence, Templom köz 1.
Templomkertben, szabadon álló épület. A templom 1743-ban épült, a tornyot 1807-ben emelték.
Temető Velence, Ország út
A 18. századtól kezdve temetkeztek a temetőbe, a mai Nadapi út és az Ország út között elterülő, az M 7-es autópálya által bezárt területen.
Molla Szadik sírja
A velencei temetőben található Molla Szadik szerzetes (1836-1892) vörös márvány síremléke. A világszerte ismert magyar Kelet-kutató, nyelvtudós és író, Vámbéry Ármin keleti utazása során ismerkedett meg a fiatal tatár-üzbég szerzetessel, aki az Aral-tó mellől elkísérte őt Magyarországra, itt élt és dolgozott (könyvtáros, író, műfordító) 1892-ig.
Temető kápolna Velence, Ország út
Meszleny és Beck család volt sírkápolnája, klasszicista homlokzattal, félkör ablakokkal; falaiban másodlagosan felhasznált gótikus faragványokat találtak.
Vörösmarty Mihály présháza Velence, Bence-hegy Panoráma u.- Csongor u. sarok
Szőlőhegyen, szabadon álló, téglalap alaprajzú, részben a földbe vájt, dél felől kontyolt, nádazott nyeregtetővel fedett, 19. század eleji épület. Az épület pincéje kőboltozatos, a helyiségekben gerendás pórfödém és hajópadló. Udvarán áll egy 1869-es évszámmal ellátott prés, melynek kármentője vörös márvány. A déli homlokzaton a több versét itt író Vörösmarty Mihály emléktáblája látható. A hagyomány szerint Vörösmarty Mihály és öccse János vásárolták édesanyjuknak 1820-as évek vége felé.
Az épület több évig vendéglőként üzemelt. Ma sajnos nem látogatható.
Orbán szobor, Velence, Sárgaföldes út
A Sárgaföldes úton 1984 májusában Orbán napján állították fel Szent Orbán szobrát, amely Richter Ferenc munkája. Jelenleg a Panoráma és Sárgaföldes út közötti Szent Orbán téren található.
Fotó: Dőry Ilona
Kilátó Velence
A kilátó pont a velencei Bence-hegyen, Velence város központjától kb. 5 km-re található.
Kedvelt kirándulóhely, ahonnan csodálatos körpanoráma tárul elénk. A Velencei-tó, a környező települések és hegyvonulatok és szép időben még a budapesti tűzijáték és látható!
Panoráma a Bence-hegy tetejéről
Bor-Borpince-Pincesor Velence
A Velencei-hegység településein bizonyítottan már a korai középkortól termesztenek szőlőt. Minden bizonnyal a velencei Bence-hegy lábánál telepítették az első szőlővesszőket és itt találhatók a régi borpincék (Pincesor, Sárgaföldes úti pincék) is.
A bor kultusza köré szerveződő programok csúcspontja az 1984. óta minden évben május végén megrendezésre kerülő Szent Orbán-napi hegyünnep.
A Vörösmarty család pincéje is ott van az Orbán szobortól 50m-re.
A rendezvény gasztronómiai- és kulturális kínálatából a család apraja-nagyja találhat kedvére valót: Borrendek felvonulása, mazsorett bemutató, kirakodó vásár, népi és iparművészek kiállítása, helyi borászok bemutatója, borkóstolás és szombat esti utcabál gazdagítják a programot
Bence-hegy, Sárgaföldes úti pincék
Strand
A Velencei-tó északi partján, Velence legszebb, panorámás helyén található az Északi-strand.
A strand gondozott zöldövezetében kellemes pihenés várja a vendégeket. A gyermekeknek a tóban elkerített medence áll rendelkezésre. A fürdőzőkre vízi mentőszolgálat vigyáz.
A strandterületen találhatók napozóstégek, strand röplabdapálya, gyermekjátszótér, zuhanyzók, öltözök, vízibicikli kölcsönző, valamint kulturált vizesblokk.
Wakeboard pálya
A velencei Tóbíró strandon nemzetközi szabványoknak megfelelő, 800m hosszú, ötszög alaprajzú wakeboard pálya épült, amin egy slider, egy piknik-table és két kicker található. A működési sebesség 30 km/h, ami megfelel a kezdő és haladó wakeboardosok számára egyaránt.
|
