Túl vagyunk Mátyáson. Sokan várták mi történik ezen a napon, mert jeget törni nem állt módjában, annak hiányában. Ilyenkor szokott megtörténni, hogy Mátyás jeget csinál - legyen, amin élezheti csákányát. Ez a várakozás sem jött be. Felmerülhet a kérdés, akkor most Mátyás ellógta a napot. Nem! Számunkra ritka és szokatlan dolgát végezte, amit kevésbé ismernek a néphagyományból. Kiosztotta a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. Aki figyelt, hallhatta, februárban szokatlanul sok madár fakadt dalra.

Itt a tavasz. Úgy tűnik visszavonhatatlanul. Az elkövetkező két hétben, a meteorológiai portálok előrejelzése szerint minden nap meghaladja a csúcshőmérséklet a 10°C-t.

Az enyhe tél miatt várhatóan a megszokottnál nagyobb rovar és bogár invázióval számolhatunk az év folyamán. Már tegnap megfigyelhető volt a verőköltő bodobácsok rajzása. Néhány fatörzsön tömegesen napoztak.

Nem tudni miért, vannak, akik a Mátyás napi néphagyományt igazságos királyunkhoz Mátyáshoz kötik. Ennek a vélekedésnek semmi köze a valósághoz

Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe. A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt. Az Úr tanítványai közé tartozott: követte Jézust „János keresztségétől fogva egészen mennybevétele napjáig”.

Sok népi hiedelem és szokás fűződik nevéhez és ünnepnapjához. Szokás mondani, hogy „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”.

Ha Mátyás napján még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. A néphagyomány szerint az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást.

Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. A Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele. A szökőnapot a régiek Mátyás ugrásának hívták, mivel február 24-én toldottak be egy napot, így Mátyás ünnepe február 25-ére csúszott.